Táskakép
Szak-ma elektronikus változat

ADÓ- ÉS VÁMÉRTESÍTŐ 2019. 9. SZÁM - 2019. SZEPTEMBER 23.

Hónap tanácsa

A közbeszerzéssel megvalósuló építési beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések visszatartásával összefüggő eljárás szabályairól

A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetések céljából benyújtandó adóigazolásra, illetve az (általános) adóigazoláson feltüntetett tartozással kapcsolatban a kifizető visszatartási és az alvállalkozók tájékoztatási kötelezettségére 2017. december 31-ig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban régi Art.) 36/A. §-a tartalmazott rendelkezéseket.

A régi Art. 36/A. § (4) bekezdése az állami adó- és vámhatóság kötelezettségévé tette, hogy ha az állami adó- és vámhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolásban általa nyilvántartott köztartozást mutatott ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedjen a követelés lefoglalásáról.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: új Art.) rendelkezései között nem szerepel a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések során alkalmazott köztartozás-mentesség ellenőrzésének kötelezettsége.
Az ajánlattevő és alvállalkozója közötti kifizetésekre vonatkozó köztartozás-mentesség ellenőrzésének kötelezettsége az építési beruházásoknál maradt meg, amelyre vonatkozóan az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épber.) 32/B. §-a tartalmaz a régi Art.-től némileg eltérő rendelkezéseket.

Az Épber. 32/B. §-a a kifizetések teljesítését az alábbiak szerint szabályozza:

32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot
meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

(2) Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

Időbeli hatály

Az Épber. hivatkozott 32/B. §-át a 2015. november 1. után indult közbeszerzések 2018. január 1. után teljesített kifizetéseire kell alkalmazni. A 2015. november 1. előtt indult közbeszerzések 2018. január 1. után történő kifizetései vonatkozásában sem az Épber.-t, sem a régi Art.-ot nem kell alkalmazni.

Az Épber. vonatkozó rendelkezése ugyan nagy vonalakban megegyezik a korábbi szabályozással, több lényegi ponton azonban eltérést mutat, több korábban szabályozott kérdést pedig nem érint. A cikk első részében a legfontosabb eltéréseket és a nem szabályozott kérdésekben irányadó gyakorlatot, míg a második részében a jogszabály hatályba lépése óta felmerült legfontosabb gyakorlati problémákat és a NAV azokkal kapcsolatban kialakított álláspontját ismertetjük.

Eltérés a régi Art. szabályaitól

Köztartozás-mentesség ellenőrzésére kötelezettek

A régi Art. 36/A. §-a valamennyi közbeszerzési szerződésre vonatkozott, az Épber. hatálya a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházásokra, a Kbt. 8. § (5) bekezdés szerinti építési koncessziókra, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra terjed ki, így más közbeszerzési szerződések esetén a kérdéses szabályozás nem alkalmazandó.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az Épber. 33. § (2) bekezdése alapján a Kbt. 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel építési koncesszió esetében az Épber. ellenérték kifizetésre vonatkozó szabályainak alkalmazása nem kötelező.

A rendelkezés tárgyi hatályának változásán túl az egyik legfontosabb különbség a korábbi szabályozáshoz képest a köztartozás-mentesség ellenőrzésére kötelezettek körének szűkülése.

A régi Art. 36/A. § (1) valamint (6) bekezdései kiterjesztették a köztartozás-mentesség vizsgálatának kötelezettségét minden, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződésre, illetve az ajánlatkérő és az ajánlattevő között létrejött szerződésekre is.

Az Épber. rendelkezései szerint a köztartozás-mentesség ellenőrzésének kötelezettsége − egy alábbiakban részletezett kivétellel − főszabály szerint kizárólag az ajánlattevő és az általa igénybe vett alvállalkozó közötti teljesítések esetén áll fenn.

A Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló alvállalkozó vonatkozásában a fentitől eltérő tartalmú szabályt sem az új Art. 2018. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései, sem a Kbt. nem tartalmaz, így az ő viszonylatukban a köztartozás-mentesség ellenőrzésének kötelezettsége 2018. január 1. napja utáni kifizetések esetében nem áll fenn.

A főszabály (a köztartozás-mentesség vizsgálatának kötelezettsége csak az ajánlattevő és alvállalkozója viszonylatában áll fenn) alóli kivételt az Épber. 32/A. § (2) bekezdésének utolsó mondata teremti meg, amely szerint a visszatartási kötelezettségre vonatkozó szabályt az ajánlattevőként szerződő féllel szemben a 32/A. § (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre is alkalmazni kell.

Az Épber. 32/A. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek.

A hivatkozott rendelkezés a 32/B. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazását kiterjeszti a nyertes ajánlattevő részére történő, a 32/A. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kifizetésre.

Az ajánlattevővel szemben azonban az Épber. 32/B. § (2) bekezdésében rögzített szabályok csak az ajánlattevő fővállalkozói teljesítésének ellenértékeként kifizetett összegre vonatkoznak.

Az Épber. 32/A. § b)–f) pontjaiban foglaltak alapján a fővállalkozói teljesítés ellenértéke a kifizetés időpontjában már pontosan elkülöníthető az ajánlattevők által bevont alvállalkozók – eddigre már igazoltan, a köztartozás-mentesség ellenőrzésének figyelembevételével kiegyenlített – alvállalkozói díjától. Tehát az ajánlattevő esetében kizárólag az általa bevont alvállalkozók teljesítésének ellenértékén felüli, a számlában fővállalkozói teljesítésként megjelölt összeg tekintetben kell vizsgálni a köztartozás-mentességet.

Itt szükséges részletezni az előleg megítélését. Amennyiben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között előleg fizetésére kerül sor, az előleg összege a Kbt. 135. § (7) és (9) bekezdései alapján a teljes ellenérték illetőleg − támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén − a szerződés elszámolható összege meghatározott százalékában kerül meghatározásra, azaz az előleg esetében nem különül el az alvállalkozói teljesítésre illetőleg a fővállalkozói teljesítésre eső összeg.

A fentiek következtében − mivel az adóigazolás bemutatására illetőleg a visszatartásra vonatkozó szabályok csak a fővállalkozói teljesítés ellenértéke vonatkozásában alkalmazandók, az előleg kifizetésekor viszont nem állapítható meg a majdani fővállalkozói teljesítésre eső rész – az előlegre az ajánlatkérő és az ajánlattevő között fennálló jogviszonyban az Épber. 32/B. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Faktorált követelés megítélése

További eltérés a régi Art. szabályaitól, hogy az Épber. nem tartalmaz rendelkezéseket sem a faktorálásra, sem a felszámolásra vonatkozóan.

A korábbi szabályozás értelmében, amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelést faktorálja, a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak, ha a kifizetés előtt a faktor, vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.

A jogintézmény célja a közpénzből megvalósuló építési beruházások során a közpénz megóvása. A faktorálás esetén – ettől eltérő rendelkezés hiányában – továbbra is az alvállalkozóra tekintettel kell a nemleges adóigazolást benyújtani, ettől eltérő értelmezés megteremtené a köztartozás-mentesség ellenőrzése alóli kibúvót, így ellentétes lenne a jogszabály céljával.

Felszámolás alatt álló gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések

A felszámolás alatt álló társaságokra vonatkozóan szintén nem tartalmaz rendelkezéseket az Épber., azonban a visszatartási kötelezettséget előíró szabályozás e körben az alábbiakra tekintettel nem alkalmazható.

A visszatartási kötelezettség előírásának indoka az, hogy a visszatartott összeget az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, követelésfoglalás útján érvényesíthesse.

Felszámolás esetén ugyanakkor az adóssal szemben folytatott végrehajtási eljárást – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 38. § (1) bekezdése alapján – haladéktalanul meg kell szüntetni, így végrehajtási cselekmény foganatosítására nem kerülhet sor.

A fentieken túl − a Csődtv. 38. § (3) bekezdésében foglaltak alapján − a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

Tájékoztatási kötelezettség

Az Épber. 32/B. §-a nem tartalmaz rendelkezést tájékoztatási kötelezettségről, valamint arról sem, hogy a kifizető visszatartási kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha az adóigazolás olyan tartozást mutat, amely 2008. szeptember 30-át követően keletkezett, így tisztázandó, hogy a visszatartási kötelezettség akkor is fennáll-e, ha a tájékoztatás elmaradt, illetve a köztartozás a fenti időpont után keletkezett.

Az új szabályozás értelmében a visszatartási kötelezettségénél nem kell figyelembe venni az adótartozás keletkezésének időpontját, illetve nem feltétel az előzetes tájékoztatás sem.

Megjegyezzük, hogy a tájékoztatási kötelezettségnek korábban az volt az indoka, hogy az adóigazolás bemutatására, valamint a visszatartásra vonatkozó kötelezettség a teljes alvállalkozói láncolatra kiterjedt, így a visszatartásra köteles, nem közvetlenül a nyertes ajánlattevővel kapcsolatban álló alvállalkozók erre vonatkozó tájékoztatás nélkül nem feltétlenül lettek volna tisztában azzal, hogy közbeszerzés keretében megvalósuló beruházásban vesznek részt, és emiatt saját alvállalkozójukkal szemben visszatartási kötelezettség terheli őket.

A hatályos szabályozás alapján ugyanakkor a visszatartási kötelezettség kizárólag az ajánlatkérőt, valamint a nyertes ajánlattevőt terheli, amely szereplők értelemszerűen tisztában vannak azzal, hogy közbeszerzés keretében megvalósuló beruházás résztvevői, így e tekintetben külön tájékoztatási kötelezettség előírása nem is lenne indokolt.

Követelésfoglalás foganatosítása

A régi Art. 36/A. § (4) bekezdésében alapján, ha az állami adó- és vámhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolásban általa nyilvántartott köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.

Az igazolás kiállításával egyidejűleg történő követelés foglalással egyező tartalmú rendelkezést a hatályos jogszabályok azonban nem írnak elő, így kérdésként merülhet fel, hogy az adóhatóság milyen jogszabályok alapján és mennyi időn belül foganatosítja a követelésfoglalást.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) által megállapított, nyilvántartott, törvényen alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtása során.

A fentiek alapján a visszatartott összeget a NAV illetékes szakterülete az Avt. 48. §-ában foglaltak szerint, követelésfoglalás útján hajtja végre. A kialakult gyakorlat szerint, amennyiben az adóhatóság közbeszerzés kifizetése céljából előterjesztett kérelemre tekintettel általános adóigazolást bocsát ki, akkor a végrehajtási szakterület intézkedik a követelésfoglalás kibocsátása iránt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kifizetés visszatartásának az a feltétele, hogy az alvállalkozónak fennálló tartozása legyen, az ajánlattevőt akkor is terheli ez a kötelezettség, ha az alvállalkozóval szemben az Avt. szabályai szerint nem bocsátható ki követelésfoglalás.

 

Gyakorlati kérdések

A köztartozás-mentesség ellenőrzésekor − a visszatartásra kötelezett adózónak az alvállalkozó által benyújtott adóigazolások vizsgálata során − az adózók részéről több gyakorlati jogalkalmazási kérdés is felmerült. A beérkezett legfontosabb kérdéseket és az azokra adott válaszokat ismertetjük, amelyek érdemi segítséget nyújthatnak az Épber. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során.

1. Mi a teendője a kifizetőnek, ha az alvállalkozó által bemutatott általános adóigazolásban adóhiány nem, kizárólag bevalláshiány szerepel?

Az általános adóigazolás nem alkalmas az Épber. 32/B. § (1) bekezdésében foglalt joghatás kiváltására, így a kifizető általános adóigazolás felmutatása után akkor sem teljesítheti a kifizetést, ha az általános adóigazolás nem tartalmaz adótartozást, figyelemmel arra, hogy a jogszabály csak nemleges adóigazolással rendelkező – illetve köztartozásmentes adatbázisban szereplő vagy köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolással rendelkező – alvállalkozók részére teszi ezt lehetővé. Az ajánlatkérő a nem visszatartási kötelezettséget előíró szabályok, hanem az Épber. 32/B. § (1) bekezdése alapján nem teljesítheti jogszerűen a kifizetést. Ebben az esetben a követelésfoglalás és az egyetemleges felelősség szabályai természetesen nem értelmezhetőek.

2. Mi a teendő, ha az alvállalkozó időközben rendezi a NAV felé fennálló tartozását, és nemleges adóigazolást hoz az ajánlattevőnek?

Az Épber. 32/B. §-a alapján, figyelemmel arra, hogy a jogszabály 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolás bemutatását írja elő a kifizetés feltételeként, a visszatartás ideje alatt, az alvállalkozó által bemutatott nemleges adóigazolás alapján a − 4. kérdésben rögzített kivétellel − teljesíthető kifizetés.

Az adóigazolásnak a tartozásmentességet a korábban bemutatott igazolásban szereplő időponthoz képest későbbi időpontra kell igazolnia, vagy később kelt adóigazolást kell az alvállalkozónak bemutatnia.

3. Mi a teendő, ha az alvállalkozó időközben rendezi a NAV felé fennálló tartozását, és nemleges adóigazolást hoz az ajánlattevőnek, azonban a követelésfoglalásról szóló értesítés már kézbesítésre került az ajánlattevő részére?

Az Avt. 3. §-a szerint alkalmazandó, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 112. § (1)–(2) bekezdése alapján a követelésfoglalásról szóló értesítést kézbesítését követően az ajánlattevő a követelésfoglalás alá vont összegből akkor sem teljesíthet kifizetést, ha az alvállalkozó bemutat egy nemleges adóigazolást. Így az ajánlattevő visszatartási kötelezettsége a követelésfoglalással érintett összeg erejéig a nemleges adóigazolás ellenére mindaddig fennáll, amíg a követelésfoglalást az azt foganatosító adóhatóság vissza nem vonja.

4. Mi a teendő, ha az alvállalkozó a visszatartást követően egy később kelt vagy későbbi időpontra szóló kisebb összegű tartozást mutató adóigazolást mutat be az ajánlattevőnek?

A visszatartási kötelezettség a mindenkori adóigazoláson feltüntetett adótartozásra terjed ki, így amennyiben az alvállalkozó a visszatartást követően, későbbi időpontra vonatkozóan – a követelésfoglalásról szóló okirat ajánlattevő részére történő kézbesítését megelőzően – kisebb adótartozásról szóló adóigazolást hoz, a különbözet kifizethető az alvállalkozó részére.

5. Mi a teendő, ha a kifizetést teljesítő szeretné beszámítani a közbeszerzési eljárásba bevont alvállalkozóval szemben valamely követelését? Ehhez a beszámításhoz kell-e kérnie adóigazolást vagy adóigazolás nélkül is gyakorolható?

Amennyiben a szerződő partnerek között tényleges kifizetésre nem kerül sor, azaz a kötelezett saját követelésébe be kívánja számítani a fizetendő összeget, az Épber. 36/B. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, mivel közpénzből történő tényleges kifizetés nem valósul meg.

Abban az esetben, ha a kötelezett saját követelésébe a fizetendő összegnek csak egy részét számítja be, akkor a fennmaradó összeg kifizetésekor az adóigazolást be kell kérni, és az abban esetlegesen szereplő köztartozás összegét a ténylegesen kifizetett összegből (legfeljebb annak erejéig) vissza kell tartani.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Bejelentkezés


E-mail cím:

Jelszó:


A Saldo Zrt. web-oldalainak tartalma szerzői jogvédelem alá esik. Az oldalak jogosulatlan használata, másolása és egyéb felhasználása jogkövetkezményt von maga után. Copyright © 2003-2014 SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Minden jog fenntartva. All rights reserved. Adatvédelem | Impresszum