Táskakép
Szak-ma elektronikus változat

ADÓ- ÉS VÁM ÉRTESÍTŐ 7. - 2019. JÚLIUS 22.

Személyi jövedelemadó

31. A szakképző iskolai tanulók kedvezményes étkeztetése és Széchenyi Pihenő Kártya juttatása

[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 86-87. pontjai, 4. § (2a) bekezdés a) pontja]

Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint nem keletkezik bevétel „valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.”

A normaszöveg a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történő szolgáltatások esetében rendelkezik arról, hogy az nem keletkeztet bevételt a magánszemélynél. Kiemelendő, hogy ez a feltétel konjunktív, tehát a biztosított szolgáltatásnak az adott technológia, termelés, munkafolyamat által indokolt szolgáltatásnak kell lennie, amely a tevékenység ellátását biztosítja, és az a magánszemélyt, mint e tevékenységben részt vevőt illeti meg. Ezen szűk feltételrendszert bővíti a zárójeles szövegrész az iskolarendszeren kívüli képzéssel, a betanítással, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosításával.

Tehát az a képzés, amely a normaszöveg szűk feltételt meghatározó szabályát követő zárójeles bővítésben nem szerepel (így például az iskolarendszerű képzés), az nem értendő bele ebbe a pontba. A jogalkotó itt tehát határt szabott annak, hogy meddig a munkáltató feladata a munkavállalók részére biztosított, a munkafolyamat érdekében, annak hatékonyságának növekedését eredményező képzésének biztosítása.

A fentiek alapján általánosságban nem keletkezik tehát adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a munkáltatója vagy – munkaviszonytól eltérő jogviszony esetén – a kifizető elküldi egy olyan továbbképzésre, ahol a munkakörével, feladatával kapcsolatos ismereteket szerezhet meg, vagy beiskolázzák egy tanfolyamra, ahol például egy új eljárást vagy egy új berendezés kezelését sajátíthatja el. Hangsúlyozandó, hogy az új ismeretek megszerzésére, illetve valamely képesség, készség elsajátítására, fejlesztésére irányuló képzés az iskolarendszeren kívül történjen, vagyis a képzésen résztvevő a képzést szervező intézménnyel ne kerüljön tanulói, hallgatói jogviszonyba [Szja tv. 3. § 86. pontja].

Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja a következő képzések esetében alkalmazható, feltéve, hogy azok nem iskolarendszerű képzés keretében valósulnak meg:

  • a munkáltató által elrendelt, kötelezően teljesítendő képzések,

  • a munkavégzéshez szükséges képességet, készséget fejlesztő képzések,

  • a vezetői képzések kinevezett vagy leendő vezetők részére,

  • a környezeti hatások feldolgozásának segítésére irányuló képzések,

  • szakképzettséget vagy szakmai ismeretek naprakészségét biztosító képzések,

  • adott terület legújabb ismereteit összegző képzések,

  • jogszabály vagy a munkáltató szabályzata által előírt képzések,

  • nyelvtanfolyamok (a munkakör betöltéséhez szükséges idegen nyelv tekintetében).

Azon képzéseken való részvétel biztosítása, amelyek az előzőek alapján nem felelnek meg az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt kedvező szabálynak, a képzést nyújtó és a képzésben résztvevő között fennálló jogviszony alapján adóköteles (munkáltató-munkavállaló esetén munkaviszonyból származó jövedelemként).

Ide tartoznak például az iskolarendszerű képzések, függetlenül attól, hogy a képzés a témája alapján kielégítené az említett rendelkezésben foglalt feltételeket (pl. MBA, LLM képzések). Az Szja tv. 3. § 87. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján iskolarendszerű képzésnek minősül „az olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.” Amennyiben tehát egy adott képzés iskolarendszerű képzés keretében valósul meg, akkor – figyelembe véve, hogy a kifizető a munkavállalóinak nyújt képzéseket – a juttatás bérjövedelemként adóköteles.

Szintén bérjövedelemként adóköteles a munkavállalói által választott azon (akár több éves) képzések részleges vagy teljes mértékű támogatása, amely a munkavállaló munkaköréhez nem vagy nem feltétlenül kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatóval kötött-e tanulmányi szerződést.

Az előzőekben felsorolt képzések a munkavállalók számára történő biztosítása során tehát a munkavállalóknak összevont adóalapba tartozó, munkaviszonyból származó bérjövedelme keletkezik, amely után a munkavállalónak 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 18,5 százalékos mértékű járulék, a munkáltatónak pedig 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási kötelezettsége merül fel.

Mivel az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja nem tartalmaz korlátozást arra vonatkozóan, hogy az iskolarendszeren kívüli képzést kizárólag belföldön, illetve belföldi székhelyű szervezet szervezésében lehetne elvégezni, egy külföldön vagy külföldi szervezet által szervezett képzésre is alkalmazható lehet ezen jogszabályhely, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelésre.

Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma azonban azt is meghatározza, hogy a külföldi képzések közül melyeket lehet az Szja tv. alkalmazásában iskolarendszerű képzésnek tekinteni. Ez alapján iskolarendszerű képzésnek az olyan külföldi képzés minősül, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés. Ide értendőek például a külföldi intézmény által szervezett főiskolai, egyetemi, MBA, illetve LLM képzések.

A munkakör ellátásához szükséges iskolarendszeren kívüli képzések esetén tehát a képzés költségeinek részbeni vagy teljes átvállalása a munkáltató által nem számít a magánszemély bevételének. Az ilyen képzéshez kapcsolódó utazás, szállás a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok szerint téríthető (kiküldetési rendelvény vonatkozó szabályok szerinti használata esetén igazolás nélkül elszámolható kiadás), az étkezés pedig a kifizetőt az egyes meghatározott juttatásokra megállapított szabályok szerint terhelő közteherfizetés mellett biztosítható.

A munkakör ellátásához nem szükséges iskolarendszeren kívüli képzéssel összefüggésben átvállalt valamennyi költség (beleértve az étkezést is) munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé, vagyis az étkezés ilyen esetben nem minősül egyes meghatározott juttatásnak.

Az iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása során a költségtérítés összege munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, és ugyanilyen megítélés alá esik a képzéshez kapcsolódó utazás, szállás, étkezés költségeinek megtérítése is, mivel az iskolarendszerű képzéssel kapcsolatban hivatali, üzleti út nem teljesíthető.

[Pénzügyminisztérium PM/15379/2019., Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2397424600]

Bejelentkezés


E-mail cím:

Jelszó:


A Saldo Zrt. web-oldalainak tartalma szerzői jogvédelem alá esik. Az oldalak jogosulatlan használata, másolása és egyéb felhasználása jogkövetkezményt von maga után. Copyright © 2003-2014 SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Minden jog fenntartva. All rights reserved. Adatvédelem | Impresszum