Táskakép
Szak-ma elektronikus változat

ADÓ- ÉS VÁM ÉRTESÍTŐ 2. SZÁM - 2018. JANUÁR 21.

Hónap tanácsa

Mire kell figyelni a kisvállalati adó hatálya alá történő áttéréskor?

A kisvállalati adó [a továbbiakban: kiva] népszerűsége növekszik, egyre több adózó dönt úgy, hogy az adókötelezettségeit nem a „hagyományos” módon – a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás megfizetésével – teljesíti, hanem a kedvező adóalap-megállapítási szabályairól ismert kiva hatálya alá tér át. A folyamatosan működő adózók évközben bármikor választhatják a kivát, az általános tendencia mégis az, hogy az adózók többnyire a teljes adóévre, vagyis január 1-jétől választják az új adózási formát. Vizsgáljuk meg, hogy milyen rendelkezésekre kell figyelemmel lenni azon adózóknak, amelyek a társasági adó hatálya alól tértek/térnek át a kiva hatálya alá.

 

1. Beszámoló és bevallás készítési kötelezettség

A kisadózó vállalkozások tételek adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [a továbbiakban: Katv.] 19. § (1) bekezdése alapján a kiva-alanyiság keletkezésének napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [a továbbiakban: Szt.] általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. E rendelkezésből az következik, hogy a kiva választásakor minden esetben „törik” az üzleti év. Ha az áttérés nem január 1-jei hatállyal történik, akkor az érintett naptári évben az adózónak két üzleti éve keletkezik, az elsőben a társasági adó alanya, a másodikban pedig a kiva alanya. Mindkét üzleti évről önálló beszámolót kell készíteni és azokat az Szt. 153-154. §-ának előírásai alapján minden esetben a tulajdonos általi elfogadást követően – a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig – letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.

A beszámolókészítési kötelezettség mellett a társasági adó vonatkozásában záró bevallás készítési kötelezettség is felmerül, amelynek határideje – a beszámoló elkészítésére irányadó határidővel azonosan – a Katv. 28. § (10) bekezdése értelmében a társasági adóalanyiság megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani (2018. január 1-jei áttérés esetén 2018. május 31-e). A záró bevallás teljesítésére az adóhatóság által e célra rendszeresített ’71 jelű nyomtatvány szolgál. Azon adózóknak, amelyek 2018. január 1-jével tértek át a kiva hatálya alá (társasági adóalanyiságuk utolsó napja 2017. december 31-e volt) a 1771 jelű nyomtatványt kell benyújtaniuk, a 2018-ban évközben áttérő adózóknak pedig a 1871 jelűt.

A záró bevallás benyújtására vonatkozó kötelezettség nem csak a társasági adót érintően merül fel, hanem a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában is, hiszen a kisvállalati adózásra áttérő adózó mentesül a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól, vagyis kikerül az említett adónem hatálya alól. A záró bevallás benyújtására a szakképzési hozzájárulás tekintetében – az előleg kötelezettségek bevallásához hasonlóan – a ’08 jelű nyomtatvány szolgál. A kiva alany – a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás mellett – a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól is mentesül, ezen adónem vonatkozásában – figyelemmel a havi adóelszámolási időszakokra – záró bevallás benyújtására vonatkozó kötelezettség fel sem merülhet.

 

2. A jogutód nélküli megszűnés kapcsán alkalmazandó korrekciós tételek

A társasági adó hatálya alól történő áttéréssel kapcsolatosan a Katv. 27. §-a rögzíti, hogy az adózó bizonyos eltérésekkel a Tao. tv-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a Katv. rendelkezései szerint teljesíti. Ezzel összhangban a Tao. tv. 16. § (7) bekezdése is úgy rendelkezik, hogy jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül a Tao. tv. hatálya alól. A Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó szabályait a 16. § (1) és (16) bekezdése tartalmazza. Az itt található korrekciós tételek egy részét az adózónak kötelező alkalmaznia, míg más részük tekintetében választási lehetősége áll fenn (vagy figyelembe veszi azokat a záró bevallásában, vagy sem). Az alábbiakban ezen elhatárolási szempont alapján mutatjuk be az érintett korrekciós tételeket.

Kötelező figyelembe venni az alábbi adóalap-módosító tételeket:

  • A kiva hatálya alá áttérő adózó a társasági adóalanyisága utolsó adóévében nem veheti igénybe a fejlesztési tartalékhoz, valamint a jogdíjra jogosító immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap-kedvezményt [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés a) pont]. Az adózó tehát ilyen jogcímeken csökkentő tételt nem állíthat be a ’71 jelű záró bevallásába.

  • Ha az adózó korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést, ahhoz kapcsolódóan igénybe vette a részesedés bekerülési értéke háromszorosának megfelelő adóalap-kedvezményt és a 4 éves kötelező tartási időn belül tér át a kiva hatálya alá, akkor az igénybe vett csökkentő tétel azon részének kétszeresével kell növelnie az adózás előtti eredményét amelyet a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem számolt el korábban növelésként [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont].

  • Ha a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződésben vállaltakat az adózó az áttérés miatt nem teljesíti, akkor erre tekintettel is felmerülhet az adóalap-növelési kötelezettség [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpont].

  • Módosítja az adózás előtti eredményt a nem realizált árfolyam-különbözettel összefüggő csökkentő és növelő tételnek a még el nem számolt részre [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ci) alpont].

  • Szintén módosítja az adózás előtti eredményt a transzferár-korrekciók kapcsán alkalmazandó növelő és csökkentő tétel összegének az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ck) alpont].

A korrekciós tételek másik csoportját azon adózás előtti eredményt növelő tételek alkotják, amelyek kötelező alkalmazása alól a Katv. 28. § (1) és (5) bekezdése „felmentést ad”. Ezen növelő tételek általában azért merül(het)nek fel, mert az adózó a társasági adóalanyiság időszakában valamilyen adó-, vagy adóalap-kedvezményt vett igénybe, amelyeknek a megtartása bizonyos feltételtől függ és a kötelező „figyelési időszak” még nem telt el. Ha az adózó a „figyelési időszakon” belül áttér a kiva hatálya alá, akkor az áttérés – az adózó ilyen irányú döntése esetén – nem jár automatikusan az érvényesített kedvezmény – esetenként szankciós – visszafizetésével. Amennyiben a kiva-alanyiság időszakában továbbra is teljesülnek a feltételek, úgy társasági adófizetési kötelezettség nem merül fel, ha azonban a kiva-alanyiság időszakában nem tesz eleget az érintett kedvezmény feltételeinek, úgy visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott ’KIVA jelű bevallásban vallja be az adózó.

Az adózó választásától függően alkalmazandó korrekciós tételek az alábbiak:

  • Amennyiben a kivára áttért adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét érvényesítette és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő összeg után a társasági adót meg kell fizetnie [16. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja].

  • Ha a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt és utóbb a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a létszáma csökken, akkor a kisvállalati adóalanyiság alatt társasági adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Tao. tv. rendelkezése szerint [16. § (1) bekezdés c) pont ch) alpontja].

  • A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés b) pont].

  • A jogdíjra jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a lekötés évét követő harmadik év végéig nem jogdíjra jogosító immateriális jószág beszerzésére fordít [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés b) pont].

  • A kis- és középvállalkozások adókedvezménye [Tao. tv. 22/A. §] miatti társasági adókötelezettség és késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adó alanyát abban az esetben, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el –, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegeníti.

  • Amennyiben olyan egyéni cég tér át a kiva hatálya alá, amelynek alapítója egyéni vállalkozóként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján vett igénybe fejlesztési tartalékhoz, foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó bevételt csökkentő tételt, vagy pedig kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, akkor a feltételek nem teljesítése esetén a fentiek megfelelően irányadók [Tao. tv. 16. § (16) bekezdés a)–d) pontok]. Ezekben az esetekben személyi jövedelemadó visszafizetése merülhet fel – adott esetben késedelmi pótlékkal növelten –, a kötelezettséget pedig a személyi jövedelemadó-bevallásban kell bevallani.

Ha a fenti szabályokat együttesen vizsgáljuk, akkor például azt tapasztalhatjuk, hogy a kiva hatálya alá áttérő adózó a záró ’71 jelű bevallásában a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó csökkentő tételt nem veheti igénybe. Ha azonban az áttérést megelőzően igénybe vette a kedvezményt a ’29 jelű bevallásai valamelyikében és azt a Tao. tv. előírásainak megfelelő beruházásra oldja fel, akkor nem merül fel a társasági adó visszafizetésére vonatkozó kötelezettsége. (Az itt kifejtettek irányadók a jogdíjra jogosító immateriális jószág kedvezménye kapcsán képzett lekötött tartalékra is.)

Ha például az adózó 2018. január 1-jétől kisvállalati adóalanyként működik, úgy a társasági adóalanyiság utolsó adóévéről, vagyis a 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig tartó időszakról szóló – 2018. május 31-éig benyújtandó – 1771 jelű bevallásában nem képezhet fejlesztési tartalékot, e címen nem vehet igénybe adóalap-kedvezményt. Amennyiben az érintett adózó a 2016-os adóévéről szóló 1629 jelű bevallásában ilyen kedvezményt érvényesített és lekötött tartalékot képzett, akkor a még fel nem oldott összeg tekintetében dönthet úgy, hogy az áttérés kapcsán nem fizeti vissza a lekötés adóévében hatályos adómértékkel (10/19%) megállapított társasági adót és késedelmi pótlékot. Ebben az esetben a folyamatosan működő adózónak a lekötött tartalékot (vagy annak még fel nem oldott részét) 2020. december 31-éig kell feloldani megfelelő beruházásra. Amennyiben az adózó e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a 20KIVA jelű, 2021. május 31-éig benyújtandó bevallásban kell feltüntetni és meg kell fizetni a társasági adó és a késedelmi pótlék összegét.

Habár nem a társasági adóalanyiság időszakában érvényesített kedvezmény visszafizetéséhez kapcsolódik, szintén az adózó döntésétől függ, hogy az áttéréssel összefüggésben alkalmazza-e az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó korrekciós tételt. E szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja [Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpont].

 

3. A társasági adóelőlegek „sorsa”

Azon adózó, amely 2018. január 1-jével áttért a kiva hatálya alá, a 2018. első félévében esedékes társasági adóelőleg összegét már a 1629 jelű bevallásban bevallotta és azokat az adóhatóság az adószámlára felkönyvelte. A korábban már bevallott, az áttérést követő időszakra vonatkozó társasági adóelőleget természetesen nem kell megfizetnie a már kiva-alanyként működő adózónak, azokat az adóhatóság hivatalból törli. Mindemellett a ’71 jelű záró bevallásában társasági adóelőleget nem kell bevallani. (Ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.)

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Bejelentkezés


E-mail cím:

Jelszó:


A Saldo Zrt. web-oldalainak tartalma szerzői jogvédelem alá esik. Az oldalak jogosulatlan használata, másolása és egyéb felhasználása jogkövetkezményt von maga után. Copyright © 2003-2014 SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Minden jog fenntartva. All rights reserved. Adatvédelem | Impresszum