[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 59. § (1)–(2) bekezdéséhez, 60. § (1)–(2) bekezdéséhez, a 86. § (1) bekezdés j) pontjának ja) és jb) alpontjához, a 88. § (1) bekezdésének a) pontjához, valamint a 142. § (1) bekezdésének e) pontjához]
[az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés t) pontja, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pontja]
ha az adózó az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri [1998. évi LXVI. tv. 3. § (3) bekezdés, 1995. évi CXVII. tv. 16. §, 74. §]
A társasház részére kézbesítendő, az adóhatósági eljárás során keletkezett iratokat a társasház ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, az adóhatósághoz bejelentett címére, vagy a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) címére kell megküldeni?
a vevők osztatlan közös tulajdonában lévő többlakásos lakóingatlanban megszerzett, meghatározott mértékű eszmei hányad, amelynek tulajdonosa a használati megosztás alapján egy, az épület pontosan meghatározott és az eladó által lakásként definiált épületrészének, valamint kijelölt telekrészének kizárólagos használatára lesz jogosult.
[Áfa tv. 3. számú mellékletének 50-51. pontjai]
[1992. évi LXXIV. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése; 13. § (1) bekezdés 1. pontja; a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr.; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 177. § (1) bekezdése]
a lakásszerzési kedvezmény adó-visszaigénylésének és visszafizetésének lebonyolításáról, valamint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem
2008. január 1-jét követő felhasználásáról
Amennyiben a tulajdonostársak a közös tulajdonukban lévő két ingatlan jogi sorsát akként rendezik, hogy az egyik ingatlan az egyik, a másik ingatlan a másik tulajdonostárs 1/1 tulajdonába kerül az ingatlanon fennálló tulajdonjog cseréje - mint ellenérték - fejében, a megszerzett ingatlanon a korábbi tulajdoni hányadukhoz képest többlet-szerzés következik be, amelyre tekintettel a feleknek vagyonszerzési illetéket kell fizetni.
Az ingatlan eladója és a haszonélvezeti jog vevője között nem valósul meg termékértékesítés, ezért az ingatlanértékesítésről kiállított, a haszonélvező nevét is tartalmazó számla általános forgalmi adó tartalmát a haszonélvezeti jog jogosultja nem igényelheti vissza.
Amennyiben a magánszemély – vállalkozói igazolvány hiányában – több éven át vásárol és rövid időn belül értékesít nagy számú, nem lakás céljára szolgáló ingatlanokat, ezen tevékenysége nem tekinthető a magánszemély szokásos értékesítésének, melyre tekintettel a tevékenységből származó bevételt önálló tevékenységből származó bevételnek, a jövedelmet összevonás alá eső jövedelemnek kell minősíteni.
A már teljesített, pénzügyileg lerendezett ingatlan adásvételi szerződés két évvel későbbi időpontban történő felbontása, annak pénzügyi rendezése adójogi szempontból nem helyesbítő számla kibocsátásával történik, hanem e tekintetben az ügylet az általános forgalmi adó (áfa) szempontjából új termékértékesítésnek minősül.
Erre tekintettel a szerződés felbontása miatt a vételár visszafizetéséről kiállított helyesbítő számla fiktivitása miatt adólevonási jog gyakorlására nem jogosít.
4. Nem jár illetékmentesség olyan ingatlan esetében, amelyen az azt terhelő bérleti jog áll fenn, függetlenül attól, hogy a regisztrált őstermelő vevő – a tényleges jogi helyzettel ellentétben – kistermelés keretében maga kívánja a jövőben az ingatlant hasznosítani. A termőföld egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként történő mezőgazdasági hasznosítása azt jelenti, hogy a regisztrációs igazolással rendelkező személy a mezőgazdasági célra vásárolt földterületet maga műveli meg.
5. I. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ugyanakkor jelentősége van a nyilatkozatok és bizonyítékok előterjesztése időpontjának, és a kronológiai sorrendiséget e tekintetben is értékelni kell. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.
II. A kölcsönszerződések kapcsán a közjegyzői hitelesítés kizárólag azt tanúsítja, hogy a hiteles másolat mindenben szó szerint megegyezik a közjegyzőnek eredetiként felmutatott okirattal, de azt, hogy a benne foglalt gazdasági esemény ténylegesen végbe ment-e ott, és akkor, és olyan formában, ahogyan azt az okirat rögzíti, a közjegyző nem tudja igazolni
6. Az adóalanyiság fennállása a költségvetéssel adójogi jogviszonyba kerülő gazdasági tevékenységet végző személyek tekintetében az egyik legfontosabb objektív feltétele annak, hogy az adójogviszony jogosultja lehessen. Fő szabály szerint az adóalanyiságot nem pusztán az adóhatósági nyilvántartásba vétel vagy az abból való törlés (mint adminisztratív intézkedés) határozza meg, hanem az adott gazdálkodásra vonatkozó anyagi jogszabály.
Ingatlan bérbeadásként kezelt tevékenység adójogi átminősítése szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a felperes jogszerűen végezhet-e székhelyszolgáltatási tevékenységet, hanem annak, hogy a felperes tevékenysége annak valós tartalma szerint milyen gazdasági tevékenységnek minősül. Bérbeadás esetén áfa mentes, szja szerint különadózó lakásbérletből származó bevétel után kell eleget tenni az adófizetési kötelezettségnek, ugyanakkor a tartalmilag ”székhelyszolgáltatást” nyújtó felperes esetében a szolgáltatásból származó bevétel áfa köteles, önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztetett.
Az ingatlanforgalmazási célú kedvezményes vagyonszerzési illeték igénybevételéhez az ingatlanforgalmazási célnak a tulajdonjog átszállásával kell megvalósulnia az ingatlan lízingbe adása esetén is. Ez esetben a két éves határidőn belül a lízingbe adás nem a lízingbe vevő kötelmi igényével, hanem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogának bemutatásával igazolható.
I. A kártalanítás körébe tartozik az a kifizetés is, amellyel a tulajdonost olyan helyzetbe lehet hozni, hogy hasonló adottságú ingatlan vásárlását követően jövedelemszerző tevékenységét folytathassa
II. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében a kártalanítás összege (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is) adómentes
Az ingatlan értékesítéshez kapcsolódó speciális szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha nem áll fenn egyéb jogcímen, adott esetben az önálló tevékenység utáni adófizetési kötelezettség. Amennyiben a jogügyletben nem a konkrét ingatlan értékesítése a kizárólagos cél, hanem ingatlanok éveken át tartó rendszeres értékesítésén keresztül bevételek szerzése, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény általános-, azon belül az önálló tevékenységre vonatkozó szabályai az irányadók.
A gazdasági tevékenység megvalósulása, és az áfa alanyiság akkor állapítható meg, ha valaki bevétel elérése érdekében, saját nevében rendszeresen/üzletszerűen értékesítést végez. Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló törvény ezen kritériumai teljesülnek, nem kell további jogszabályok további rendelkezését feltárni az áfa fizetési kötelezettség megállapíthatóságához.
A teljes ingatlan használati jogának korlátozására, és erre tekintettel az adóraktár területének az érvényes engedélytől (betétlaptól) eltérő nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem hiányában az ingatlan egészének területén fellelt jövedéki termékekért a felperes tartozik felelősséggel
Ingatlan tulajdonjogának átruházáskor, a cserét pótló vétel esetén járó illetékkedvezmény
érvényesíthetőségének időpontját az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltének időpontjától kell számítani.
Az ellenőrzés során az adóhatóság köteles a tényállást tisztázni és bizonyítani. A tényleges adókötelezettség megállapítása érdekében az adóhatóság jogosult szakértő közreműködését igénybe venni, és döntését a szakvéleményben foglaltakra alapozni
Amennyiben a felek a szerződésben az ingatlan értékének megbontása során (telek és felépítmény) aránytalanul eltérnek a telek, illetve a felépítmény tényleges értékétől, az adóhatóság jogosult a megbontást a tényleges forgalmi értéknek megfelelően korrigálni
